2011. április 1., péntek

Spanyolul lenni nem egyszerű – ser, estar, haber, tener

Folytatjuk tehát a spanyol nyelvtan sajátosságaival, érdekességeivel foglalkozó témakört, méghozzá egy olyan résszel, amellyel előszeretettel szokták „kínozni” a nyelvtanulót, ez pedig a magyar ’van’ jelentés különböző árnyalatainak kifejezése. „Spanyolul lenni” ugyanis nem annyira egyszerű, s a következőkben meglátjuk, miért is nem.

Nyelvünk mindössze egyetlen van igével rendelkezik – melynek jövő idejeként és főnévi igeneveként a lesz, lenni igét használjuk –, és a birtoklást is ezzel az igével és a részes névmással fejezzük ki: neki van. Ezzel szemben a legtöbb „népszerű” nyugati indoeurópai nyelvben a ’van’ kifejezésére legalább két eltérő igével rendelkeznek, ugyanis külön igét használnak létigeként, illetve kopulaként (kopula: „kapcsolóige”, a mondat alanyát és állítmányát köti össze, amit a magyarban harmadik személyben nem használunk: pl. Te magyar vagy, ő spanyol [van]), valamint a birtoklásra, vagyis a ’neki van’ jelentés kifejezésére (pl. angol to have, német haben, francia avoir, olasz avere/tenere stb.).

A spanyolban viszont még ennél is kacifántosabb a helyzet, ugyanis a ’van’ árnyalatainak kifejezésére – a birtokláson kívül, amire a tener (< latin TENĒRE) szolgál – három különböző igét használnak, melyek a ser (< lat. ESSE+SEDĒRE), az estar (< népi lat. ISTARE < lat. STĀRE), és az haber (< lat. HABĒRE) személytelen formái. A továbbiakban megnézzük, mikor melyiket kell használni, és milyen jelentéskülönbségek vannak a használatuk között (az igék ismertetésénél zárójelben a kijelentő mód E/1. és E/3. személyű, a pretérito perfecto simple E/1. személyű, az imperfecto E/1. személyű, a jövő idő E/1. személyű, a kötőmód jelen idejének E/1. személyű, a felszólító mód E/2. személyű alakját, valamint a gerundio-t és a participio-t adom meg). (Akik pedig lusták végigolvasni a cikket vagy beérik egy összefoglaló táblázattal is, azt alább megtalálják!)

(Forrás: El Mexicano)*

A ser létige

A ser (soy, es; fui; era; seré; sea; sé; siendo, sido) a latin ESSE ’van’ igéből – illetve bizonyos alakjai a hasonló jelentésű SEDERE ’ülni > tartózkodni, időzni’ igéből – örökölt létige. Ezt az igét használják kopulaként (verbo sustantivo vagy copulativo), illetve az állandó, inherens tulajdonság (anyagjellemző, származás, hovatartozás, részeltetés stb.), a dátum és az időpont, illetve esemény helye vagy ideje, mennyiség, cél kifejezésére; segédigeként (verbo auxiliar) pedig a szenvedő szerkezetet (voz pasiva) képzik vele. Példák a használatára:
  • Yo soy húngaro, tú eres española. ’Én magyar [férfi] vagyok, te spanyol [nő] vagy.’
  • Ella es alta, de pelo largo y ojos verdes. ’Ő magas, hosszú hajú és zöld szemű.’
  • —¿Qué hora es? —Son las tres. ’Hány óra van? – Három [van].’
  • El concierto fue en el Auditorio Nacional. ’A koncert a Nemzeti Auditóriumban volt.’
  • Esta columna es de acero. ’Ez az oszlop acélból van.’
  • —¿Cuántos sois en la familia? —Somos cuatro. ’Hányan vagytok a családban? – Négyen.’
  • Él es profesor de Historia. ’Ő történelemtanár.’
  • Los chistes son para divertirnos. ’A viccek azért vannak, hogy szórakozzunk.’
  • Eso es. Así es. ’Ez az. Úgy van.’
  • Tres presuntos narcotraficantes fueron capturados ayer. ’Három kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítottat fogtak el [=lettek elfogva] tegnap.’
  • Me es imposible creer lo que dices. ’Számomra lehetetlen elhinni, amit mondasz.’

Az estar állapot-eredmény ige

Az estar (estoy, está; estuve; estaba; estaré; esté; está(te); estando, estado) ige a latin STĀRE (mely a népi latinban [isztáre]-nak hangzott), eredetileg ’állni’ (vö. angol to stand), ebből ’valahol állni, lenni > elhelyezkedni’ (vö. a mi szintén latin eredetű státusz szavunkkal), majd innen ’valamilyen (lelki)állapotban, helyzetben lenni’ jelentésű igéből származik. Nem véletlenül vezettem le ezt ilyen részletességgel, hiszen így talán könnyebb lesz megérteni a spanyol használatát. Ez az ige, mint láthatjuk, a ser létigével ellentétben általában állapotot – átmeneti helyzetet, illetve valamilyen cselekvés/történés eredményeképpen létrejött, szerzett tulajdonságot –, módot, valamint elhelyezkedést jelöl. Az esetek többségében tehát akkor használják, amikor a mondat állítmánya hely-, mód- vagy állapothatározói. (Érdekesség, hogy a spanyolban e jelentésváltozás dacára nem is létezik olyan ige, melynek jelentése ’állni’, azaz álló helyzetben lenni – ezt szókapcsolattal fejezik ki: estar de pie, azaz ’lábon lenni’.)

A gondot legtöbbször az okozza, hogy bizonyos esetekben elsőre nem állapítható meg egyértelmű különbség az állandó és a szerzett tulajdonság, állapot között. Például ha azt mondjuk, hogy „Ez a leves finom”, akkor ezzel utalhatunk arra is, hogy ez a bizonyos levesfajta ’általában finom’ (ilyen esetben Esta sopa es deliciosa), de azt is kifejezhetjük, hogy amit most éppen eszem, az finom, mert így készítették el (azaz Esta sopa está deliciosa), vagyis az utóbbi esetben nem inherens tulajdonságról, hanem állapotról, elkészítési módról van szó.

A beszélt nyelvben mindez ellenére sokszor csak a szokás határozza meg, hogy melyik igét kell használni – sajnos ilyenkor, pechünkre, meg kell tanulni, hogy az adott kifejezésben (többnyire) melyik ige szerepel. Erre az egyik remek példa a casado, -a ’házas’ szó. Amennyiben mellkénévként használják, a legtöbb beszélő ezt állapotként értelmezi – estoy casado ’házas vagyok [férfi]’, está casada ’ő házas [nő]’ –, mivel végső soron eredményt fejez ki, azaz ’megházasodott’ (nem úgy született, hogy házas); amikor viszont főnévként használják – mint ’házas ember’ –, akkor általában állandó tulajdonságnak tekinthető – es casado. Mindazonáltal az estar igével történő használata jóval elterjedtebb. Hasonló példaként említhetném a feliz ’boldog’ melléknevet. Bár boldognak lenni inkább állapot, mint megváltoztathatatlan tulajdonság, mégis gyakoribb a soy feliz ’boldog vagyok’, mint az estoy feliz; illetve a sincero ’őszinte’ is ebbe a kategóriába tartozik, mégis kizárólag a létigével lehet mondani: Es sincero ’Ő őszinte’ (*está sincero nem létezik). További példák az estar ige használatára:
  • ¿Cómo estás? ’Hogy vagy? (vö. ¿Cómo eres? ’Milyen vagy?’)
  • La cabina telefónica está en la esquina. ’A telefonfülke a sarkon van.’
  • El vaso está roto. ’A pohár törött’ [=mert eltörött vagy eltörték].
  • Esa foto está bonita. ’Az a fénykép szép’ [=mert jól csinálták].
  • —¿Dónde están esos alumnos? —Faltan, porque están enfermos. ’Hol vannak azok a tanulók? – Hiányoznak, mert betegek.’
  • Es una mujer bella, pero ayer estuvo hermosísima. ’Szép nő, de tegnap gyönyörű volt.’
  • Somos cuatro en la familia, pero hoy estamos solo tres en casa. ’Négyen vagyunk a családban, de ma csak hárman vagyunk otthon.’
  • Está lloviendo todo el día. ’Esik az eső egész nap.’
  • —¿Está Dolores? —No, hoy no trabaja. ’Itt/Bent van Dolores? – Nem, ma nem dolgozik.’
  • Estoy contento con lo que tengo. ’Elégedett vagyok azzal, amim van.’
A spanyol nyelv történetében egyébként nem mindig volt az estar ige használata annyira elterjedt, mint a mai nyelvben. Az óspanyolban többször használták a ser igét olyan esetekben is, amelyeknél ma már csak az estar a helyes, s ez a tendencia ma is folytatódik, főleg a latin-amerikai spanyolban, ahol egyre inkább az estar igét használják olyan kifejezésekben is, melyekben egyáltalán nem lenne indokolt: pl. Esta imagen está bella ’Ez a kép szép’ (az es bella helyett).

Az haber mint személytelen, létezést kifejező ige

Az haber a latin HABĒRE, eredetileg birtoklást (’neki van’) kifejező ige folytatása, s ez volt az elsődleges funkciója még a régi spanyol nyelvben is az összetett igeidők – lásd pl. pretérito perfecto compuesto – képzése mellett (melyek eredetileg szintén birtoklást kifejező igei körülíró szerkezetek voltak). A birtoklási szerepét azonban idővel átvette a teljesen hasonló jelentésű tener ige (lásd a következő cím alatt), így az haber használata visszaszorult: ragozott alakjait ma csupán az összetett befejezett igeidők képzésére, illetve néhány kifejezésben, míg személytelen formáit a létezés, előfordulás, fennállás puszta tényének kifejezésére használják – ez utóbbi használatát tárgyaljuk ebben a fejezetben.

Az haber jelen idejű személytelen alakja az hay ’van(nak), előfordul(nak), létezik/léteznek’, amely az egyes szám harmadik személyű ha (< lat. HABET ’neki van’) és a régi spanyol y ’ott’ (< lat. IBI) – ma ahí (< lat. AD-HIC) vagy allí (< lat. AD-ILLIC) – határozószó összeolvadásával keletkezett. (A latin birtoklóigéből való származásából következik, hogy – bármennyire is furcsa, de – ez az ige tárgyas, vagyis tárgyesetű névmást vonz, mint később látni fogjuk.) A többi személytelen formája a különböző igeidőkben megegyezik az egyes szám harmadik személyű alakkal (hubo, había, habrá, habría, haya, hubiera/hubiese stb.). Ez az ige a ser létigével és az állapotot/eredményt kifejező estar igével ellentétben csupán annyit tesz, hogy ’(valahol, valami) van, létezik, előfordul’, adott időben ’fennáll’ (teljesen azonos az angol there is/are szerkezettel).

Használatának megértéséhez vizsgáljuk meg és próbáljuk értelmezni a következő három spanyol mondat közötti különbséget: Allí, es un hombre. – Allí está el hombre. – Allí hay un hombre. Az első mondatban a létige mint kopula szerepel, vagyis azt fejezi ki, hogy ’Ott [=aki ott van] az egy ember’. A második esetben arra kapunk választ, hogy ’Ott (van) az [a bizonyos] ember [mert odament]’, tehát az állítmány helyhatározói. A harmadik mondatban pedig csak annyit állítok, hogy ’Ott van [=létezik, előfordul] egy ember’, vagyis nem érdekes, hogy azért van-e ott, mert odament, és azzal sem foglalkozom, hogy milyen az ember, a lényeg csak annyi, hogy adott időpillanatban valami valahol ’van’. Jó tanács: mindig akkor használatos az haber, hay ige, amikor magyarul a ’van(nak)’ helyettesíthető a ’létezik, léteznek, előfordul(nak)’ igével. Például nem mondhatjuk azt, hogy „jól *létezik/*előfordul” a ’jól van’ (está bien) helyett, és azt sem, hogy „(az oszlop) vasból *létezik/*előfordul” a „vasból van” (es de hierro) helyett, azt viszont igen, hogy „sokféle ember létezik/előfordul” (hay muchos tipos de personas).

Mint már fent említettem, az haber eredendően tárgyesetet vonz, mivel a latinban birtoklást jelentő tárgyas ige volt: ¿Habrá funciones teatrales hoy? – No las habrá ’Lesznek színházi előadások ma? – Nem lesznek’ (itt a las természetesen nem határozott névelő, hanem T/3. személyű, nőnemű, tárgyesetű, hangsúlytalan, proklitikus személyes névmás). Talán ebből rögtön érthető, miért is használják akkor is egyes számban, ha több dolog, személy előfordulását fejezi ki, hiszen ha jól belegondolunk, az Habrá funciones teatrales mondat történetileg – szó szerinti fordításban – azt jelentené, hogy ’Színházi előadásokat fog tartani’, ahol az alany meghatározatlan (rejtett). Lényegében mondhatjuk, hogy alaktanilag ez él tovább a spanyolban is, csupán önállósult formában, elvesztve a birtoklással kapcsolatos jelentést. (Hasonló személytelen szerepben használják még az hacer (< lat. FACERE) ’tesz, csinál’ igét is: pl. Hace veinte grados ’20 fok van’ – szó szerint: ’20 fokot tesz [az időjárás]’ –, az haber személytelen használatát is valahogy így kell elképzelni.)

Nézzünk akkor néhány példát az haber használatára, illetve most már a három ’van’ ige közötti különbségekre is:
  • Había muchos problemas con este programa, y no era fácil resolverlos. ’Sok gond volt ezzel a programmal, és nem volt könnyű megoldani őket.’
  • Es domingo, casi no hay nadie en las calles, todos están en casa. ’Vasárnap van, majdnem senki sincs az utcákon, mindenki otthon van.’
  • Hay una farmacia por aquí cerca? —Sí, está a unos doscientos metros. ’Van (egy) gyógyszertár itt a közelben? – Igen, ott van mintegy kétszáz méterre.’
  • Esta noche habrá una buena película en la tele, pero no podré verla, no estaré en casa. ’Ma este lesz egy jó film a tévében, de nem fogom tudni megnézni, nem leszek otthon.’
  • Si no hubiera delincuencia y guerras, habría tranquilidad y paz en el mundo. ’Ha nem volna bűnözés és háborúk, nyugalom és béke lenne a világban.’
  • ¿Habrá concierto mañana? ¿Y dónde será? ’Lesz koncert holnap? És hol lesz?’

A birtoklást kifejező tener ige

Végül a már emlegetett tener (tengo, tiene; tuve; tenía; tendré; tenga; ten; teniendo, tenido) – amely a latin TENĒRE, eredetileg ’tart, fog’, innen ’megtart, birtokában van’ jelentésű igéből származik – a birtoklást fejezi ki. Már a latinban is használták ilyen jelentésben (pl. TENEO TE! ’Itt vagy nekem!’ vö. spanyol te tengo), a beszélt nyelvben pedig még inkább elterjedt lehetett bizonyos területeken az HABERE mellett – vagy helyett.

Fontos tehát, hogy míg a magyarban az ige a birtokkal egyezik számban és személyben (pl. itt vagy nekem, neki vannak könyvei stb.), addig a spanyolban a birtokos vagy birtokló személye és száma szerint kell ragozni a tener igét: Tenemos un perro ’Van egy kutyánk’ (szó szerint: ’Tartunk/birtoklunk egy kutyát’), Tengo muchos amigos ’Sok barátom van’. Szintén fontos, hogy a ’valakinek valamije van’ jelentést mindig a tener igével fejezzük ki, sosem mondunk olyat, hogy pl. *Nos es/hay un perro (a Me es imposible ’lehetetlen nekem/számomra’ típusú mondatok természetesen más kategóriába tartoznak: itt szó sincs birtoklásról, hiszen nem ’birtoklom a lehetetlent’, az imposible nem a mondat tárgya).

A tenert azonban nem csupán birtoklásra használják: gyakran előfordul a que ’hogy, ami(t)’ szócskával, melyet főnévi igenév követ, ebben az esetben kötelezettséget, belső kényszert fejez ki (pl. tengo que irme ’el kell mennem’); e használat eredete viszont szintén a birtoklásra vezethető vissza (tkp. ’neki van amit csinálnia’, azaz „meg kell csinálnia”).

Lássunk néhány példát a tener használatára is:
  • Mi vecino tiene tres gatos, yo tengo solo uno. ’A szomszédomnak három macskája van, nekem csak egy van.’
  • Tiene el pelo largo y oscuro. ’Hosszú és sötét a haja.’
  • —¿Cuántos años tienes? —Tengo dieciséis años. ’Hány éves vagy? – ’16 éves vagyok.’
  • ¡Ten paciencia! – ’Legyen türelmed!’
  • Tenía veinte años cuando tuve mi primer niño. – ’20 éves voltam, amikor meglett az első gyerekem.’
  • Tendría que hacer mis deberes, aunque no le tengo ganas. – ’Meg kellene csinálnom a házi feladataimat, bár nincs hozzá kedvem.’

4 megjegyzés:

  1. Hallo el mexicano!
    nem találtam cikket a "haber que" szerkezetről tudsz erről egy pár sor írni?mikor használjuk és miért nem tener que ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Lényegében ugyanazt jelenti mindkettő, csak míg az haber que személytelen, a tener que azt is megmondja, hogy kinek kell valamit csinálnia:

      Hay que comprar ’Vásárolni kell’
      Tengo que comprar ’Vásárolnom kell (nekem)’
      Tienes que comprar ’Vásárolnod kell (neked)’
      stb.

      Remélem, így már érthető.

      Törlés
  2. si
    Gracias
    Ya puedo lo comprender.tu tienes una buena pagina web.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gracias a ti por seguirla leyendo. (Se dice: Ya lo puedo comprender o Ya puedo comprenderlo).

      Törlés

A hozzászóláshoz regisztráció nem szükséges. Ez esetben kérjük, hogy a névtelenség helyett használj valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil kiválasztásával. Tájékoztatunk, hogy a 30 napnál régebbi cikkekhez írt megjegyzések – a spamek kiszűrése érdekében – előzetes jóváhagyás után válnak láthatóvá.