2010. december 19., vasárnap

A dialektuskontinuum és a makronyelv

Nagyobb dialektuskontinuumok Európában
(Forrás: Wikimedia Commons, GFDL/CC)
Ebben a cikkben két, szintén a nyelv és a nyelvjárás témakörét érintő fogalomra szeretnék kitérni. Mint említettem, az egymással közeli rokonságban álló nyelvek és nyelvjárásaik esetében nem húzható éles határ, hogy milyen mértékű eltéréstől tekintünk valamit különálló nyelvnek, s mely esetben csak az egyik (vagy a másik?) nyelv nyelvjárásának. E furcsaságokat hivatott áthidalni az a két fogalom, melyeket az alábbiakban részletezek.

A dialektuskontinuum, dialektális kontinuum vagy magyarul lehetne talán „nyelvjárásrendszer”-nek nevezni, olyan, nagyobb kiterjedésű összefüggő területen beszélt rokon nyelvek, illetve nyelvjárások összessége, melyek között az átmenetek folytonosak, így az egymáshoz közel eső nyelvjárások között nagyfokú kölcsönös érthetőség áll fenn, amely a távolsággal egyre csökken, és meg is szűnhet. A nagyobb nyelvcsaládoknál, így például az indoeurópainál is gyakran találunk dialektuskontinuumokat, hiszen például a már sokszor említett újlatin nyelvek is – az elszigetelt román, valamint a meglehetősen újító francia kivételével – lényegében egyetlen hatalmas, összefüggő nyelvjárásrendszert alkotnak. Példaként, az újlatin dialektuskontinuum nyugatról kelet felé, az óramutató járásával megegyező irányban haladva a következő:
portugálgaliciaiaszúriai-leóni nyelvjárásokkasztíliai (spanyol)aragóniai nyelvjárásokkatalánokcitán (provanszál) → rétoromán dialektusok → galloitáliai dialektusok („északolasz”) → középolasz nyelvjárások (beleértve a tulajdonképpeni olaszt) és korzikai → délolasz nyelvjárások → szicíliai → szárd (iberoromán nyelvek).
A makronyelv a dialektuskontinuumnak tulajdonképpen az ellenkezőjét jelenti, vagyis olyan, egyazon nyelvhez tartozónak vélt nyelvjárásokat jelent, amelyek az egymástól való elszigeteltségük miatt mégsem mindig érthetőek kölcsönösen. A nyelv vs. nyelvjárás problémájából kiindulva valójában – történetileg – több különálló, de nagyon közeli rokon nyelvnek is lehetne őket tekinteni, melyeknek azonban nincs külön elnevezésük. Makronyelvek például az arab vagy a dél-amerikai kecsua, illetve számos más amerikai indián nyelv.

Egy-egy nyelv elszigetelt nyelvjárásait tekintve makronyelv lehet akár egy dialektuskontinuum része is: például a szárd nyelv bizonyos nyelvjárásai között kisebb kölcsönös érthetőség áll fenn, mint a logudorói nyelvjárásra épülő sztenderdizált változata és a szomszédos újlatin (olasz, spanyol) nyelvek sztenderd változatai között (a szárd alkotná egyébként a nyelvhidat az olasz és az ibériai újlatin nyelvek, leginkább a spanyol között, amelyhez alaktanilag közelebb áll, mint az olaszhoz; hangtanilag pedig részben archaikus és elszigetelt, részben szintén a spanyollal mutat rokonságot).

8 megjegyzés:

  1. Az északi germán nyelvekben is megvan ez a jelenség, nyelvtudományilag a svéd, dán és a norvég nyelv olyan, mintha egy északi germán nyelv három nyelvjárása lenne.

    VálaszTörlés
  2. Ez így van, és ha jól tudom, nem is olyan régen váltak szét egymástól, a 14. század környékén. Lényegében nem tudományos kérdés, hogy bizonyos nyelvváltozatokat egyetlen, vagy több nyelvnek tekintünk-e, lásd pl. az arab. Az ibériai újlatin nyelvek együttesen lehetnének egyetlen nyelv is, annyira közel állnak egymáshoz. A görög is csak azért maradt görög, mert csak egy nemzet beszéli, különben a mai görögnek kb. annyi köze van az ógöröghöz, mint az olasznak a latinhoz.

    VálaszTörlés
  3. G'akorlatilag a skandináv n'elv megalkotható lenne és közös n'elvként bes'élhető is lenne a dánok, norvégek n'elve amúg' is közel áll eg'máshoz a svéd pedig már c'ak eg' kis ugrás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A svéd és a norvég, ami nagyon hasonlít, megértik egymást teljesen, és a dán az, "ami csak egy kis ugrás", mivel a dánok úgy artikulálnak és olyan szinten máshogy ejtik a szavaikat, hogy ember legyen a talpán, aki lazán megérti svéd vagy norvég tudással.

      Törlés
    2. Igen, ezt én is hallottam már, sőt, azt mondják, hogy az izlandi az tulajdonképpen az óészaki modernebb változata, az áll a legközelebb a közös északi-germán alapnyelvhez.

      Törlés
    3. @Cintia: Itt azert pontositani kellene egy kicsit. A "norveg" nem teljesen egyertelmu, a nynorsk vagy a bokmal? Szerintem is a sveg all agy kicsit tavolabb, meg ha nem is valasztjuk szet a ket norveg dialektust. Ha igen, akkor pedig a bokmal eseteben meginkabb igy van, hiszen a bokmal es a dan kozott kisebb a kulonbseg mint a bokmal es a nynorsk kozott. A bokmal lenyegeben egy DAN dialektus, csak politikai okokbol nevezik norvegnak, egyebkent a lakossag csak kb 10%-a beszeli, igaz a fovarosban es kornyeken tobbsegben.

      Törlés
  4. Ez a nyelv vagy dialektus kérdés eléggé érdekes! Viszont nem csak tudományos háttere, hanem főleg politikai színezete is van, mert pl. ma már beszélünk szerb-horvát-bosnyák-montenegrói nyelvről, noha tulajdonképpen ezek sztenderd változatait egy nyelvként is fel lehetne fogni, ugyanígy van a bolgár-macedón nyelvvel is, mégis ezeket külön nyelveknek tartják, mivel egy-egy ország hivatalos nyelvei. Ellenpélda a gyakran említett kínai, ott meg azt mondják mindig, hogy 1 nyelv van viszont a Kína különböző részeiről jövő emberek szóban meg sem értik egymást. Szóval ez nem csak tudományos, hanem nagy részben politikafüggő is, hogy mit tekintünk nyelvnek és mit nem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A nyelv vs. dialektus kérdése elsősorban nem tudományos, hanem politikai-etnikai. :) Pl. az Ibériai-félszigeten beszélt összes nyelvváltozatot – a baszk és a katalán kivételével, de még a katalán is beleférne – lehetne simán spanyol nyelvjárásoknak tekinteni, ha csak a kölcsönös érthetőséget vennénk alapul (Olaszországban az irodalmi olasz ismerete nélkül meg sem érthető újlatin nyelvváltozatokat is csak "olasz nyelvjárások"-nak tekintenek még a beszélőik is, holott egyik-másik inkább francia nyelvjárás lenne tudományos alapon.)

      Törlés

A hozzászóláshoz nem szükséges regisztráció, de kérjük, tiszteld meg olvasótársaidat azzal, hogy a névtelenség helyett választasz magadnak valamilyen becenevet a Név/URL-cím profil használatával. Köszönjük a megértést és az együttműködést!